FELSÔ VEZETÔK
Világot jelentô deszkák a magasban

   

A második világháborút követô újjáépítés java 1951 körül lezárult, és az NSZK (Nélmet Szövetségi Köztársaság) az Adnenauer-i idôkben áttért az expanzív fejlesztésre, ami késôbb Wirtschaftswunderként – gazdasági csoda – ment át a honi és nemzetközi köztudatba. A nagy vasúti fejlesztés egyik jellemzôje a viharos erejű, és sebességű villamosítás volt. Az építés csúcsát a hatvanas évek elejére elérte, és több mind egy évtizedig nem is csökkent. A munkák kivitelezésének egyik legfontosabb eszköze a két végvezetô állásos sínbusz alapon kialakított felsô-vezeték építô önjáró célgép volt, melynek tetején emelhetô és elforgatható pódiumot építettek. A szolgálati járművet az országszerte elterjedt és kedvelt VT 98 - késôbb VT798 -sorozatú sínbusz nyomán fejlesztették. Mivel a villamosítás egy idôben majd száz helyszínen folyt a járműbôl 1955 és 1974 között 166 darabot készítettek. A terveket Axel Polnik készítette. Az utastér helyét egy nagy, szerszám és anyagraktérként használható helységgé alakították. A vezetôállás mögött az áramszedôvel ellenkezô végen a tetôbôl kiálló üvegborítású kupolából figyelhették a felsô vezetéket, mivel a gépeket nemcsak felsô vezetéképítésre, hanem pályabejárásra és karbantartásra is alkalmazták. A jármű belsô égésű motorral működött, de villamos felsô vezetékrôl is üzemelhetett, amikor egyúttal a vezetéket is ellenôrizték. A járművek sorozatjele V55 volt, és csak késôbb BR 701 és BR 702 sor, feladata teljesen azonos volt.

    

A modellt mind Märklin, mind Trix kiadta és a valaha készített egyik legösszetettebb működéső, szinte az eredetivel azonos „szolgáltatásokat” nyújtó tökély. Mivel Magyarországon az egyenáramú modellezés az uralkodó, a tesztet a Trix változatú szerkezettel (kat. sz. 22210) végeztük. A modell működhet analóg pályán, csak sok értelme nincs, mert a „kunsztokat” akkor csak a használati utasításból élvezhetjük. A gyártó hagyományainak megfelelôen üzemelhet Selectrix és DCC (NMRA) módban is. Az analóg és digitális üzemmódot automatikusan felismeri, de kétfajta digitális rendszer között a modellezônek kell választania és a normát beállítania. A menetiránynak megfelelô homlok- és záró fények automatikusan működnek, minden többi beállítás a motorkocsi „vezetô” szándéka szerint történik. Az elsô sínre helyezést követôen az áramszedôt óvatosan a rögzítô kengyel alól ki kell emelni, de a pantográfot felnyitni nem szabad, ugyanis önműködô szerkezet. Az áramszedôt vezérlô piezo-motor minden üzembe helyezéskor újból inicializálja magát.
 

A modell szolgáltatásai gyári 3-as cím alatt:
Homlokvilágítás fény ki-be vagy f1
Motorhang f2
Jelzôkürt f3
Direktvezérlés (ABV) f4
Fémfűrész f6
Kalapálás f7
Sarokköszörű (flex) f8
Elektromos hegesztés f9
Köszörű f10

A mozgásokat a 4-es címrôl vezérelhetjük:
Pódium emelése-süllyesztése f1
Mozgatás jobbra-balra f2
Áramszedô fel-le f3
Beállítás – inicializálás f4

    

A mozgatási műveletek csak álló modellel lehetségesek. A modellbe három piezo motort építettek. Egy végzi az áramszedô emelését és süllyesztését. A második a pódium emelését-süllyesztését, míg a harmadik a forgatást.Menet elôtt a pódiumot minden esetben forgassuk vissza középállásba és süllyesszük le, hacsak nem akarunk jelzôket és oszlopokat gyomlálni. A modell valamivel nehezebben megy tönkre. Ne feledkezzünk meg a pódiumkorlátok  összecsukásáról! A nyitás is egyszerű, és a fém elemek sokat bírnak. A nyitó mozdulat azért legyen finom, de határozott. A karbantartás csak ritkán, vagy alig szükséges. A jármű szekrény leemelése a pódium tengelye fölötti padlóelem kipattintásával kezdôdik. A többi értelemszerű. A modell kidolgozása magas színvonalú, és semmi kívánni valót sem hagy maga után. Az elmúlt két évben az eredeti jármű többször Göppingenben járt és volt mód a modellel való alapos összehasonlításra. A tervezôk sem hagytak ki egyetlen alkalmat sem, és sok javítást végeztek az eredeti alapján.

A képekre kattintva azokat nagy méretben tekintheti meg!

Vissza a modellezés oldalra
Vissza a főoldalra